A Gyapjas Tintagomba (Coprinus comatus) két arca – Funkcionális tulajdonságok és lehetséges veszélyek (Dr. Eszterbauer Márta)

2021-01-22 15:34
A Gyapjas Tintagomba (Coprinus comatus) két arca – Funkcionális tulajdonságok és lehetséges veszélyek (Dr. Eszterbauer  Márta)

A Wiley Phytotherapy Research 2020 novemberében közzétett publikációja szerint a Coprinus comatus (gyapjas tintagomba, CC) gyógygombaként és étkezési gombaként is elterjedt, elsősorban az ázsiai országokban. A cikk a gyapjas tintagomba (CC) hatóanyag-vizsgálatait összegzi a tudományos szakirodalom áttekintésével. A gyapjas tintagomba sok élettani hatással rendelkezik, mint például antioxidáns, rákellenes, májvédő, acetilkolinészteráz gátló, gyulladáscsökkentő, antidiabetikus, elhízás ellenes, antibakteriális, gomba-, fonalféreg-, és vírusellenes.

Ennek a fajnak egyedülálló jellemzője, hogy csak akkor ehető, ha fiatal. A spórák kiszóródása után a színe feketévé változik, és órák alatt feloldódik (autolízissel). A kalap általában 5-10 cm magas, kezdetben tojásdad, majd hosszú harang alakú lesz. A csúcsa nagy, visszahajló pikkelyekre bomlik. A szára fehér, üreges és 6–15 cm magas. A száron levő gyűrű a fekete spóráktól elszíneződik.

A gombák kémiai összetétele nagyban függ a környezettől, ahol növekednek. A gombában levő hatóanyagok eltérőek a termesztett és a vadon növő gombáknál. A CC-t ehető gombaként termesztik Japánban, Kínában és más ázsiai országokban, de néhány európai országban, például Lengyelországban nem minősül legálisan fogyasztható gombának.

A gombákat ízük és tápértékük miatt fogyasztják; 100 g gomba (száraz tömeg) 368,1 - 525 kcal energiát biztosít. Legfőbb összetevői a szénhidrátok (49,2–76,3 g/100 g), amik jó élelmirost-forrásnak számítanak, a szárított CC 32,8 ± 4,2% vízben oldhatatlan és 1,79 ± 1,1% vízben oldódó rostot tartalmaz. Tartalmaz továbbá 11,8-29,5 g fehérjét és 1,1-5,4 g zsírt (/100 g száraz tömeg). A gombák fehérjéje általában jól emészthető, és 2 g gombából származó fehérje megfelel 1 g húsból származó fehérjének.

A gombák gazdagok különböző biológiailag aktív anyagokban és azok metabolitjaikban. E vegyületek némelyike csak a termesztett gombákban, míg mások csak a vadon élő gombákban találhatók meg. A szénhidrátok közül a leggyakoribbak az a α-D-glükánok (10%), az aminosavak közül a glutaminsav és az alanin. A gombában található zsírsavak kétharmada többszörösen telítetlen. A termesztett gomba tokoferol-tartalma (E-vitamin) figyelemreméltó; 588,2 μg/100 g, ez sokkal magasabb, mint a vadontermő változaté.

A vizes oldatban polifenolokat mutattak ki, legmagasabb mennyiségben a kininsavat és a kvercetint.

Meghatározták a CC-ben megtalálható ásványi anyagokat is: a domináns makroelemek a foszfor, a kálium, a magnézium, a nátrium és a kálcium, a mikroelemek közül pedig a vas, a cink, a mangán található meg.

A CC egészségre kedvező hatásait in vitro és állatkísérletekben bizonyították.

  • Az antioxidáns hatásszorosan kapcsolódik más egészségmegőrző hatásokhoz, mint a rákellenes, gyulladáscsökkentő és elhízás ellenes hatás. A kalap és a tönk antioxidáns aktivitása eltérő; a kalap kivonatainak erősebb, a tönk kivonatainak gyengébb antioxidáns hatása van. Ez a hatás a máj és a mitokondriumok antioxidáns enzimjein (glutation-peroxidáz, szuperoxid dizmutáz, kataláz) keresztül érvényesül.
  • A gyulladáscsökkentő hatásérta CC-ben található trigliceridek és poliszacharidok felelősek, melyek csökkentik a szervezet gyulladásos válaszreakcióját: csökkentik a tumor nekrózis faktor α (TNF-α), az interleukin 1 béta (IL-1β), az érrendszeri endothel növekedési faktor, és az interleukin 17 (IL‐17) szintjét.
  • A rákellenes hatás vizsgálatát különböző sejtkultúrákban végezték, és bíztató eredményeket kaptak a prosztata-rák, a T-sejtes leukémia, a máj- és emlőrák esetében; a gombából készült kivonat gátolta a daganatos sejtek proliferációját.
  • A májvédő hatás a gombában található biológiailag aktív poliszaharidoknak köszönhető, amelyek segíthetik az alkoholfogyasztás által okozott károsodás után a máj regenerálódását.
  • Az acetilkolineszteráz-gátló hatás jelentősége az Alzheimer kór tüneteinek gyengítésében lehet fontos.
  • Számos tanulmány erősítette meg a Coprinus comatus és a vanádium kombinációjának antidiabetikus hatását: növelte a máj glikogén-szintjét, megvédte a hasnyálmirigy β-sejteket (inzulin-termelés) és csökkentette a glikolizált hemoglobin A1c (Hba1c) koncentrációt (Hba1c egy hiperglikémiát mérő paraméter, amivel a cukorbetegség komplikációjának kockázatát mérik). Vizsgálták a CC hatását az α‐amylase aktivitására. Ez az enzim felelős az szénhidrátok felszívódásáért és a posztprandiális (étkezés utáni) vércukorszint kontrolljáért, ami befolyásolja a cukorbetegség progresszióját.
  • Az elhízás-ellenes hatás a zsírsejt-képződésért felelős gének expressziójának gátlásán keresztül érvényesül, a kezelés hatására csökkent a szérum össz-triglicerid és össz-koleszterin szintje, és szignifikánsan nőtt a HDL-szint a patkányokkal végzett kísérletben.
  • Az antimikróbális hatás egy lakton vegyületnek köszönhető, ami lebontja bizonyos baktériumok (pl. Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus) biofilmjét, ami egy vékony burok a baktériumok körül és a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájáért felelős.
  • A gombaellenes hatás in vitro kísérletekben egyes gombák esetében összemérhető volt a Ketokonazollal, amit a bőrgombák kezelése során alkalmaznak.
  • A fonalférgek elleni hatás a gomba vegetatív fonalain található, ún. „tüskés labdából” felszabaduló vegyületeknek köszönhető, amelyek elbontják a férgek felhámját, ezáltal elpusztítják azokat.

A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) fogyasztásának lehetnek kedvezőtlen hatásai is. Az atópiás dermatitiszben szenvedő, illetve atópiás hajlamú embereknél bőrreakciók alakulhatnak ki a CD4+ sejtek dominanciájával járó specifikus T-sejtes immunválasz miatt.

Összetéveszthető más gombával, leginkább a ráncos tintagombával (Coprinopsis atramentaria), mivel termőhelyük is azonos. Ez a gomba ehető, de koprint tartalmaz, ami gátolja a májban az alkohol lebontását, így növeli a vérben az acetaldehid szintet alkoholfogyasztás után, ami olyan tünetekkel járhat, mint kipirulás, hányás, hányinger, szapora szívverés, fejfájás, szédülés, alacsony vérnyomás, légszomj. Ezek tünetileg jól kezelhetők (folyadék- és elektrolitpótlással), és az alkoholfogyasztást követően 6 órán belül rendeződnek.

Tudományos kutatások igazolják, hogy egyes gombák, így a gyapjas tintagomba is használható a talaj fémszennyeződésének indikátoraként, mert nagy mennyiségben megkötik azokat. Európában a vadon termő gombák higany-szennyezettsége kiemelkedő, különösen Lengyelországban. A szennyezett gombák fogyasztása a WHO normái szerint viszonylag magas expozíciónak teszi ki a fogyasztókat. A vadon termő gombák fogyasztása során számolni kell még kadmium, nikkel, alumínium, bárium és vanádium terheltséggel.

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7754439/

2021-01-22 15:34