Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) a fülöpjakabi biogomba farmon

2019. November 24. 18:08
Kis szünet után újra gyapjas tintagomba. Sajnos gyors feldolgozást igényel, így nyers gombaként nem tudjuk piacra vinni, de szárítva, porítva is értékes táplálék.
 
A cukorbetegek diétájának szerves része lehet!
 
Hazánkban Petrencegombának is gyakran nevezik. Latin elnevezése Coprinus comatus.
 
 
Áprilistól novemberig füves területeken, utak mentén, parkokban és művelt
területeken, kertekben (kedvező időjárás esetén) gyakran találkozhatunk a feltűnő megjelenésű gyapjas tintagombával. Kevesen tudják, hogy ez a könnyen határozható gomba a legkiválóbb étkezési gombák közé tartozik. Jellegzetes külseje alapján mérgező fajokkal szerencsére nehéz összetéveszteni. Nevét onnan kapta, hogy a termőtest öregedésével a gombakalap sejtjeiben önfeloldódási folyamat játszódik le, és a beérett spóráktól feketére színezett, tintaszerű folyadék keletkezik.
 
A gyapjas tintagomba karcsú, 10 –20 cm magas, gyűrűszerű gallért viselő, üreges
tönkjén fiatalon tojás alakú, fehér színű kalapot hordoz, ami okker - barnás elálló pikkelyektől „gyapjas”. A szakirodalom, a gombakedvelők és saját tapasztalatunk alapján is állíthatjuk, hogy fiatalon igen jóízű, a legkiválóbb csemegegombákkal is felveszi a versenyt.
 
A gyapjas tintagomba termesztési módja nagyon hasonlít a kétspórás csiperke
termesztéséhez. Egy lényeges különbség van, az, hogy a termőtestek kifejlődéséhez bizonyos mennyiségű fényre van szükség. Teljes fényhiány esetén a termőtestek rendkívül aprók és fejletlenek maradnak.
 
A beérett termőtestek sajnos igen hamar elfolyósodnak, ezért a szedés időpontjára és a tárolásra nagyon ügyelnünk kell. Hűtve, 4 °C - on sem tárolhatjuk általában 2 napnál tovább.
A gomba önbomlása előfőzéssel (blansírozással) megállítható, amivel szintén megnöveljük a tárolás idejét. Emellett konzerválható és fagyasztható, a fiatal gombákat vékony szeletekre vágva gyorsszáríthatjuk, illetve fagyasztva is száríthatjuk.
Figyelemre méltó kutatási eredmények születtek a tintagomba gyógyhatásával kapcsolatban.
Kínai kutatók állatkísérletekben egyes rosszindulatú daganatfajták jelentős vagy 100% - os gátlását figyelték meg a gyapjas tintagomba kivonatával kezelt állatoknál. Másrészt az orvosi gyakorlatban használt antidiabetikumokkal azonos vércukorcsökkentő hatását mutatták ki. A kedvező hatás már 1–2 g, kíméletesen szárított és porított gomba fogyasztása esetén is érzékelhető elősegítve a hagyományos orvosi terápia hatékonyságát. 1 g szárított gomba 12,5 g nyers gombának felel meg.
 
Nyersen igen változatosan elkészíthető, előszeretettel készítenek belőle töltött gombát, de egyszerű gombapörköltnek is kiváló.
 
Elkészítés előtt a gombákat alaposan vizsgáljuk át, és amelyik elfolyósodásnak indult, azt dobjuk ki, mert gyomorrontást okozhat.
 
Egyes szakirodalmak szerint más ehető tintagombákkal ellentétben fogyaszthatunk
hozzá alkoholos italokat, mert nem alakulnak ki kellemetlen mellékhatások, mivel nem tartalmazza az alkoholban oldódó koprin nevű méreganyagot. Erről a legújabb irodalmi adatok tanúskodnak és saját tapasztalataink alapján is meggyőződtünk, tehát bátran fogyaszthatjuk.
 
 

Irodalomjegyzék:

 

BALÁZS S. /1982/: Termesztett gombáink, Akadémiai Kiadó, Budapest, 325-330.

BUJDOSÓ L., KLIEGL D. /2003/: A gyapjas tintagomba /Coprinus comatus/ termesztése és gasztronómiája, Magyar Gombahíradó, Vol. 11 /No. 38/ 6/. 6.

BURG M. /1972/: Érdekes gombafajunk, a gyapjas tintagomba, Búvár, Vol. 26 /No. 6/, 356-357.

CETTO, B. /1980/:  Der Große Pilzführer, I. kötet, BLV Verlagsgesellschaft München Wien Zürich, 6 kiadás, 162-163.

LELLEY, J. /1999/: A gombák gyógyító ereje, Mezőgazda, Budapest, 103-106.